Lesz, volt, van

            H

Mindig egy nő, 

                     Abm

akit rám bíz majd az ég, 

                E

de elhajtják a démonok mellőlem, 

G

bizony van ott, 

            H

Mindig egy lány, 

                 Abm

aki annál többet ér, 

                   E

hogy rám hagyná az ég, 

              G

megint úgy érzem 

megint ez van, mindig az, hogy...

H

Száll a hírem, 

        E

én meg messzebb nem megyek, 

nem is tudok.

       H

Egyre többször van az, hogy 

 E             F#

rajtam múlik csak, hogy a 

H

Jó megoldást mostmár 

 E

bennem keressem, csak bennem.

   H                  E   F#

De ott a kígyó lakik még benn, 

s addig lesz                

 H                       Abm

Nő, akit rám bíz majd az ég, 

de elhajtják a démonok mellőlem,

bizony van ott, / 

Mindig egy lány, aki annál többet ér, 

hogy rám hagyná az ég, 

megint úgy érzem, / 

megint ez van, mindig az, hogy

Lökni bátran könnyű azt, 

hogy mit merek. Jól megy ez, sőt, 

Nagyon jól megy, már csak 

szusszal győzzem, pedig én 

Nem remélek soha , 

de mégis összejön

De itt a kigyó, 

s addig nem lesz jó, amíg van egy

Nő, akit rám bíz majd az ég, 

de elhajtják a démonok mellőlem.

Bizony van ott, / 

Mindig egy lány, aki annál többet ér, 

hogy rám hagyná az ég,

megint úgy érzem, / 

megint ez van, mindig.

D         G           D       G

Mitől kevés, mitől ilyen a hitem? 

Mitől kevés, mitől ilyen, ilyen?

Mitől kevés, mitől ilyen a hitem? 

Mitől kevés, mitől ilyen, ilyen? 

Mindig lesz / 

Nő, akit rám bíz majd az ég, 

de elhajtják a démonok mellőlem,

bizony van ott, / 

Mindig egy lány, aki sokkal többet ér, 

hogy rám hagyná az ég, 

megint úgy érzem, / 

megint ez van, mindig lesz

Nő, akit rám bíz majd az ég, 

de elhajtják a démonok mellőlem,

bizony van ott, / 

Mindig egy lány, aki annál többet ér, 

hogy rám hagyná az ég megint,

rám bizná az ég megint, 

nem hagyják rám őt.