G#m / F# / C#m / E / | G#m / F# / C#m / E / |

G#m

Élni vagy élni hagyni, melyiket választanám?

F#

Bármit teszek, minden kapcsolatom társas magány,

H

Túlságosan monoton, ahogy az élet csendben lepereg,

E

Bánat jár a nyomomban, mert üres szívvel szeretek,

G#m

Utánam csak könny, megtört szív, elfojtott harag,

F#

Érzéketlen ölelések, meg ki nem mondott szavak,

H

Próbáltál te segíteni, de úgy érzem már menthetetlen,

E

Talán látlak még, ha az életemet rendbe tettem,

G#m

Csalódások kövezték ki az utat nekem idáig,

F#

De aki nem szeret már újra, mégegyszer nem hibázik

H

Magamba temettem magam, nincsen aki kiásna,

E

Ordítanék belülről, hogy mentsél ki, de hiába.

           G#m

Nem tudod milyen ha üres a szívem,

        F#

Bárhogy akarok, nem szeretek mégsem

       C#m

És ha fáj én már azt sem érzem 

    E

többé, többé, többé.

   G#m

A falamon a képeket nézem,

      F#

Hiába akarod én akkor sem értem

      C#m

És ha fáj én már azt sem érzem 

    E

többé, többé, többé.

G#m

Eddig bírtam, elég volt, hogy végig pótlék voltam

F#

Tűrtem szótlan, jóban-rosszban, azért, hogy lemondj rólam?

  C#m

A csókod, bókod, ölelésed valójában kinek szólt?

    E

Én forró szívvel adtam őket, míg a tied hideg volt. 

   G#m

Bármennyit adhatok magamból, neked ez nem lesz elég,

     F#

Még kellettem is magam de nem mutattad hogy kellenék

 H

Nem csak nálam van ez így, neked nem megy senkivel sem

    E

Ami tőlem telt, azt megettem, sok mindent elviseltem

   G#m

A szerelmet nem válthatod ki sem ésszel, sem pénzzel

    F#

Egymagad jöttél a világra és majd egyedül is mész el

    H

Ez volt az utolsó szó amit még szívembe döftél

       E

Aztán kiléptél az ajtón és nem jöttél vissza többé

           G#m

Nem tudod milyen ha üres a szívem,

        F#

Bárhogy akarok, nem szeretek mégsem

       C#m

És ha fáj én már azt sem érzem 

    E

többé, többé, többé.

   G#m

A falamon a képeket nézem,

      F#

Hiába akarod én akkor sem értem

      C#m

És ha fáj én már azt sem érzem 

    E

többé, többé, többé.

Egyszer még én is tudtam úgy szeretni mint bárki más,

De túl sok gondot okoztam és nem leszek többé már hibás.

Az én lelkemen nem szárad több könny és harag inkább,

Összegyűröm, elhajítom és csak a kőszívem marad.

Te is tudod ez nem működött, egyetlen perc sem volt igaz

Eljátszhatnám, hogy jól vagyok, de egy megtört ember holtig az.

Elsírtam már egy élet minden könnyét

Én már úgysem tudnék nevetni, hogyha ma innen megszöknék.

Én nem gátollak többé, könnyebb lesz ez mindkettőnknek hidd el,

Addig nem leszel szabad míg a múlt egymáshoz bilincsel.

Most nem köszönök el és nem kérdezem hogy jössz-e

Van az úgy hogy két kirakósdarab nem passzol össze.

           G#m

Nem tudod milyen ha üres a szívem,

        F#

Bárhogy akarok, nem szeretek mégsem

       C#m

És ha fáj én már azt sem érzem 

    E

többé, többé, többé.

   G#m

A falamon a képeket nézem,

      F#

Hiába akarod én akkor sem értem

      C#m

És ha fáj én már azt sem érzem 

    E                G#m.

többé, többé, többé.