A felszarvazottak balladája

G
Nem voltam még húsz, midőn egy könnyű éjszakán,
     C7
Egy Fradi győzelem és öt konyak után,
   A                D             G
A lépcsőház aljában enyém lett a lány,

Reggel úgy éreztem, végre férfi lettem.
Mondtam az öcsémnek, milyen nagyot tettem.
Ünneplő ruhában a kocsmába siettem.

            C
Ott volt a postás, a rendőr, a villanyszerelő,
    G
a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő,
   A
a handlé, a szódás és a képkereskedő,
   D
a házmester, a fia és a kéményseprő.

Pár hét múlva Margit látni akart ismét.
Nem nyúlhattam hozzá, becsukta a szemét,
Terhes maradt tőlem mondta, kérjem meg a kezét.

Nemsokára eljött az esküvő napja.
Én álltam legelől, a hajam lenyalva,
Berúgtam jó hamar, csak legyek túl rajta.

Ott volt a postás, a rendőr...

Hozzájuk költöztünk a mosókonyhába,
Két helyen melóztam, kell pénz a lakásra,
Holnap itt a gyerek, nem jut idő másra.

Eljött a február és fiam született,
Nyitva állt az ajtónk, bárki bejöhetett,
Leülhetett közénk, ihatott-ehetett.

Ott volt a postás, a rendőr...

Nem volt szabadságom soha a seregben.
Hittem az asszonyban, mint a vezércikkben,
De valahogy mégis megint apa lettem.

Ülök a kocsmában. Hogy szállnak az évek!
Dolgozom, vedelek, örülök, hogy élek.
Megtűrnek zárásig. Hazamenni félek.

                 C
Hátha ott van a postás, a rendőr, a villanyszerelő,
    G
a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő,
   A
a handlé, a szódás a képkereskedő,
   D
a házmester, a kisfia és a kéményseprő.

Ott volt a postás, a rendőr...



Updated on nov. 4, 2016 (Version 2)