Hm D G A | Hm D G A | Hm D G A | Hm D G A Hm D G A | Hm D G A Hm D G A | Hm D G A ááá ááá ááá ááá Hm - -D | Hm - -D Hm D G A Hm D G A Valamit akarok mondani, de tényleg csak gyorsan, Hm D G A Hm D G A Annyi, hogy neked innentől én már csak voltam. Hm D G A Hm D G A Felejtsd el hát a közös jövőt, inkább szokd meg a múlt időt, Hm D G A Hm D Részemről ennyi, mindent átgondoltam, G A Hm - -D Most jobb dolgom van. Hm G A Mert valahogy mégis minden úgy alakult, . Em Hm Hogy a szerelem végleg megfakult. G A Elmúlt és a papírforma borult, Em Hm Jobb, ha hozzászoksz! D (G) A Hogy a szerepünk nem mindig vidám, Em Hm Talán majd másnak az oldalán. G A Nem te leszel a legnagyobb hibám, Em Hm Jobb, ha hozzászoksz! Hm - -D | Hm - -D Hm D G A Hm D G A Veszed az adást, csak másik csatornát nézel, Az érints meg engem nem azt jelenti, hogy kézzel. Szóval a helyzet reménytelen, ennyi már épp elég nekem, Az ágyamon fekszel és mellettem mégse' férsz el. Semmit nem érzel. Hm G A Mert valahogy mégis minden úgy alakult, Hogy a szerelem végleg megfakult. Elmúlt és a papírforma borult, Jobb, ha hozzászoksz! Hogy a szerepünk nem mindig vidám, Talán majd másnak az oldalán. Nem te leszel a legnagyobb hibám, Jobb, ha hozzászoksz! Hm D G A Hogy nem kár, És nem fáj. De menj már, Mert jön más. Hm G A Jobb, ha hozzászoksz, jobb, ha hozzászoksz! f# - a Hm G A Mert valahogy mégis minden úgy alakult, Hogy a szerelem végleg megfakult. Elmúlt és a papírforma borult, Jobb, ha hozzászoksz! Hogy a szerepünk nem mindig vidám, Talán majd másnak az oldalán. Nem te leszel a legnagyobb hibám, Jobb, ha hozzászoksz! Hm D G A Hogy nem kár, És nem fáj. De menj már, Mert jön más. |