h. f#- h-c-c# | Hm . -F#-A | Hm . -F#-A Hm F#-A Hm F#-A Süllyedő utakon elhagyott házak, A kidobott tükrök valakire várnak. Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények, A házak fölött száll, kínoz egy ének. Olcsó cigid, szívod és fújod, Önmagad egyre, egyre nehezebben húzod. Fejed lehajtanád, padra vagy földre, De lesnek rád fák mögé rejtőzve. D A Hm Veletek nőttem fel, házak, városok, D A Hm Fáradt villamosok, kőhidak. G Hm Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények, A F# Hm Vadítja lelkem, kínoz egy ének. D A Hm Mondd el, mit szeretnél, D A Hm Te kicsi, te nagy, csúnya, és szép, G Hm Vagy régen elveszett, amire vágysz, A F# Hm És kínoz egy ének, akárhol jársz. Vasúti várótermek, pénznyelő automaták, Zsúfolt vonatok, részeg katonák. Hűvös éjjeleken, ha eltompulnak a fények, A házak fölött száll, kínoz egy ének. Éjszaka van, a hold a földre ásít, A falak mögött az altató még kábít. Autók rohannak, keletnek és délnek, Minden utcán kísért egy ének. |