Am Em G D | Am Em G D

Am

Felszálltam, vagy fellöktek,

    Em

De most már menni kell.

G

Azt mondták, a pálya szabad,

     D

Csak éppen a sín fogy el.

Minden perc, mit átrobogunk,

Én és a sors-vonat,

Hány alagút, vagy fénykoszorú,

De minden csak múlt marad.

Am              Em

Néha nekifut és elragad,

   G                D

De értem zakatol a sors-vonat.

Am               Em

Benne keresem az álmokat,

    G            D

Utazom az életen át.

A sors vonatán úgy utazom,

Hogy a kalauz is én vagyok.

Úgy dübörög, úgy csikorog,

Ahogyan a szív dobog.

Egy fele megy, drága a jegy,

Csak egy utazásra szól,

Szárnyakat ad, az égbe ragad,

Ha fogynak a sorompók.

R., R.

Húz engem, vagy én vezetem,

Hajtja a tér tüze.

Dőlt hidakon, tört hiteken,

Jéghideg réveken.

A poggyászomban az évek súlya:

Eljátszott szerepek,

Vágyak, arcok, lázak, csókok 

Őrlik a nagy kerekek.