Em D Em D | C Am C D|
Em D Em D | C Am C D|

Em            /
Lent a földön áll,
    /            /
ki tudja mióta, hány
C            /
éve van még vissza,
       Am           C
míg az élet vizét kiissza.

Em              /
Benne rejlik az élet titka,
 /                  /
nem is tudja, hogy mennyire ritka
 C               /
dal szól benne, tombol,
      Am          /
mikor az álmaira gondol.

Em             /
Felrepítik a csillagokba,
/             /
onnan hullik vissza a porba
C             /
felhő lelke, zivatar szeme
   Am          C
a villámokat szórja.

           Em   D
Kirepül az égbe,
             Em   D
a világ tetejére.
           C    Am
Onnan kizuhanna,
            C    D
hogyha belehalna.
           Em   D
Kirepül az égbe,
             Em   D
a világ tetejére.
           C    Am
Onnan kizuhanna,
            C    D
hogyha belehalna.

Darabjaira szedte,
összegyűjtögette,
újra összerakta,
feje helyén a farka.

Visszafelé csinálna mindent,
megteremti magának Istent,
szivárványból esőcseppet,
a Napból kihűlt testet.

Kirepül az égbe,
a világ tetejére.
Onnan kizuhanna,
hogyha belehalna.

Saját farkát kergető sárkány,
önmagát pusztító járvány,
körbe körbe tekeredik rajta
a föld magához húzza.

Aztán felrepíti a csillagokba,
onnan hullik vissza a porba
felhő lelke, zivatar szeme
a villámokat szórja.

Kirepül az égbe,
a világ tetejére.
Onnan kizuhanna,
hogyha belehalna.
Kirepül az égbe,
a világ tetejére.
Onnan kizuhanna,
hogyha belehalna?