Dm Am B F | Dm Am B F-(C) 

Dm        B     A              Dm

Amikor az égen sápadt hold ragyog,

B                 F          A

Keleti Kárpátok, rátok gondolok!

    B                 F

Hol édesebb a bor és barnább a kenyér.

   A

De azt a kicsiny Földet nem adná semmiért!

   Dm                    Gm(B) 

Ő nem panaszkodik, csak tűri csendesen,

C                         F          A

Várja hogy Hazája keblén megpihenhessen.

Dm                   Gm(B) 

Annyi év után is szorítja fegyverét,

 C                     F         A

Kárpátalja őrzi még az ősi Vereckét.

Dm Am B F | Dm Am B F-(C) 

Sújtotta éhség, málenkij robot,

Száz meg száz testvérünk halálba gyalogolt.

Most könnytől keserű a Latorca vize,

Fehér habja a sok kínt magába temette!

De nem panaszkodik, csak tűr csendesen,

Várja hogy Hazája keblén megpihenhessen.

Annyi év után is szorítja fegyverét,

Kárpátalja őrzi még az ősi Vereckét.

Hallgatom a fájó körtemuzsikát,

Magam előtt látom a Magyar Golgotát.

Találkozunk mi még, nem hal meg a remény,

Találkozunk mi még a vad Kárpátok tetején!

Ő nem panaszkodik, csak tűr csendesen,

Várja hogy Hazája keblén megpihenhessen.

Annyi év után is szorítja fegyverét,

Kárpátalja őrzi még az ősi Vereckét.

Lálálálá...