zongora: Cm Eb B F (4x)

Cm Cm-B

Eb      B       Cm  Gm      Cm    Gm    Eb G

Neveket akarok hallani, kik ötvenhat hóhérai,

Eb      B    Cm  Gm      Cm     Gm     Cm

Kik hoztak ítéletet egy tiszta forradalom felett.

        Cm          B       Eb          Fm

Mert a bűn az csak bűn marad, kezükhöz vér tapad,

Cm       B       Eb         Fm

Istentől embertől ne várjon irgalmat.

Cm      B             Cm       B

Ezernyi áldozat most sírjából felmutat,

Cm         Eb      G                    Cm Eb B F (zongora)

Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat!

Neveket akarok hallani, én nem tudok megbocsájtani,

A hosszú börtön évekért, a porba hulló könnyekért.

Mert a bűn az csak bűn marad, kezükhöz vér tapad,

Istentől embertől ne várjon irgalmat.

Ezernyi áldozat most sírjából felmutat,

Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat!

„Azt várja tőlünk most a világ, 

hogy pusztán keresztényi könyörületből, 

bocsássunk meg, lépjünk tovább?!

Bocsássunk meg azoknak, kik gyermeket lánctalppal tapostak?!

Akik a sortüzet vezényelték, bocsássunk meg a mészárlásért?!

A sok évnyi kegyetlen megtorlásért?!

Felejtsük el, hogy arccal lefele temették a magyart?! 

Hogy sokaknak csak az emigráció maradt?!

Felejtsük el a kínzások iszonyú borzalmait?!

A halálra ítéltek utolsó szavait?!

Bocsássunk meg, s majd ítél a történelem?! 

Hát nem, nem és nem….!”

Mert a bűn az csak bűn marad, kezükhöz vér tapad,

Istentől embertől ne várjon irgalmat.

Ezernyi áldozat most sírjából felmutat,

Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat!

Mert a bűn az csak bűn marad, kezükhöz vér tapad,

Istentől embertől ne várjon irgalmat.

Ezernyi áldozat most sírjából felmutat,

Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat!