Cm Fm B7 Eb Ab Fm G7 Cm Cm Fm Sok jó barát lassan kidől már a sorból, Cm (D7) G7 Öregszenek már a fák az udvaron. Cm C7 Fm Szegény anyám kontya lassan őszbe fordul, Cm/G G7 Ab Fm/D G7 Telik a nap, fiatalabb nem lesz már ő sem. C G7 A régi ház körül öregszik minden, C A kert, a fák, a fal, a bútorok. Cmaj C7 F6 A régi ház körül nagy élet nincsen, G7 C Cmaj Sokáig zörgetem az ablakot. Gm/C F A régi ház körül nagy élet nincsen, G7 C Cmaj Sokáig zörgetem az ablakot. Szegény anyám szinte feldúlja a konyhát. Elém kerül minden kedves ételem. Míg én eszem, az ő arcán van a hála, Mesél nekem, szégyenkezem, rég jártam nála. A régi ház körül élni kezd minden, A kert, a fák, a fal, a bútorok. Egy kisgyerek dereng emlékeimben, Egy kisgyerek, ki már nem én vagyok. Egy kisgyerek dereng emlékeimben, Egy kisgyerek, ki már nem én vagyok. Az állomás olyan modern, mint az élet. A vonatból búcsúcsókot szórok én. Szegény anyám most még mosolyogni próbál, Majd elmegy ő, s mint az eső, ömlik a könnye. A régi ház körül csendes lesz minden, A kert, a fák, a fal, a bútorok. A régi ház körül nagy élet nincsen, Bezárja jó anyám az ablakot. A régi ház körül öregszik minden, G7 F C A gyorsvonat velem tovább robog… |