Em / / D Hm / / C | Em Nem akarok többé D Hm C egyedül járni a sötét utcán Em én nem akarok többé D Hm C agyalni azon, ami elmúlt már Em Nekem mindenki mondta, hogy vigyázzak aki várta, hogy hibázzak én lettem az, aki elromlott te meg, aki ettől nem boldog Em tényleg ezt akarjuk? mi a célunk, merre tartunk? a kapcsolatunk: elfutott nyár hogyan is állunk, nem tudom már Em én soha nem tettem volna semmit azért, hogy neked ártsak C én akartam hinni bennünk Em én soha nem hittem, hogy te leszel, akit meg kell, hogy bánjak C nem tudom, mennyi van bennünk Em hogy színes-e még vagy szürke hogy igazából kihűlt-e hogy ki leszek-e miattad ütve agyalok rajtunk padokon ülve Em rólad szól a szomorú séta mikor a telefon néma börtönrácsot rajzol rám az emlékek árnyéka Em Én menteném a menthetőt, D Hm C de már nem tudok úgy érezni többet Em D ez a hely már rég nem az otthonom Hm C hazafele sétálok belőled Em D elengedni túl nehéz, Hm C ha veled vagyok egy egész Em D nincs ott bennem, akit te kerestél Hm C és én se lelem benned, akire vágytam Em D Jön az esti séta előhívja Hm C itt az életem negatívja Em D még van olyan részem, ami rád írna Hm C ez behúz Em D tudtuk, hogy vége, de elbújtunk Hm C két szellem a képen, mi elmúltunk Em D rohantunk volna, de nem volt út Hm C lejártunk, elmúlt Em Én menteném a menthetőt, D Hm C de már nem tudok úgy érezni többet Em D ez a hely már rég nem az otthonom Hm C hazafele sétálok belőled Em D elengedni túl nehéz, Hm C ha veled vagyok egy egész Em D nincs ott bennem, akit te kerestél Hm C és én se lelem benned, akire vágytam |