G                   \                  Em         \

Kedves, elviszlek oda, hol senki sem ismer, de értem a szót

    G                  \                 Em     \

Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót

   C      D            C    Am

Az álmok szerények, a hálók erősek

    Em     C       D7    \

Ott ritka szó a romantika

A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad

Az örök szél ráncosra gyűri a tengert s az arcokat

a napfény megéget, a vágyak kiégnek

És porrá hamvad a romantika

Ott délidőn nem mozdul más, csak a megkötött csónakok

S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod

A fények kemények, az árnyak elégnek

S csak éjjel éled a romantika

Majd felhevült part ölén szeretlek forrón, míg tart az éj

A meztelen tengerben hűvösen fürdünk, ha véget ér

A csókom sós lesz, és hidd el: jó lesz

Mert néha kell a romantika

Na na na na...